legelőször le kell törölni a wc deklit wc papírral, majd ezt követően kis
darab wc papirkákat tett a wc dekli teljes felületére.
Végül megtanította: "Soha ne ülj rá a nyilvános vécékre".
Ezt követően megtanította "a pózt", azaz, hogy tartsd meg az egyensúlyodat
a vécé felett úgy, hogy rá se ülj és ne is érj hozzá a felületéhez.
"A Póz" megtanulása olyan első leckék egyike egy kislány életében, amely
végigkíséri őt egész hátralévő életében. De még felnőttként is nehéz
megtartani, amikor a húgyhólyagod a kidurranás határán van.
Amikor el "KELL" menned vécére nyilvános helyen azzal fogsz szembesülni,
hogy akkora sort kell végigállnod, mintha ott bent nem más, mint Brad Pitt
várna rád. És vársz, mosolyogva, kedvesen és látod, ahogy a többi nő is
diszkréten keresztbe teszi a lábát és a kezét, ami a hivatalos kifejezése
annak, hogy "behugyozom".
Végül rád kerül a sor, de hirtelen megjelenik a tipikus anyuka azzal, hogy
"ne haragudj, a kislányom nem bírja már tovább".
Ekkor végignézed az összes többi helyiséget is, hátha nem látsz valahol
lábakat.
Mindegyik foglalt. Végre, valamelyik kinyílik és ráveted magad, szinte
kiszeded az illetőt, aki éppen jön ki.
Bemész és konstatálod, hogy a zár nem működik (sosem működik), nem baj.
Rátennéd a táskád az akasztóra, de nincs (sosincs), gondolod majd a
kilincsre, az sincs, ezért szemügyre veszed a területet. Lenézel a földre
és látod, hogy gyanús meghatározhatatlan víz van a földön, nem mered a
földre tenni, inkább a nyakadba akasztod, miközben nézed, hogy himbálózik
alattad, nem beszélve arról, hogy szinte megfojt, mert annyira tele van,
hogy alig bírod el, olyan dolgokkal, amiket szép lassan tettél bele, de a
nagy részét nem is használod, de mégis ott van hátha kelleni fog valamikor.
De visszatérve az ajtóra. Mivel nem volt rajta zár, az egyetlen módja,
hogy zárva tartsd az, ha az egyik kezeddel fogod, miközben a másikkal egy
rántással lehúzod a bugyid és odateszed magad "a pózba". Micsoda
megkönnyebbülés!!!... Ahhhh. Végre! És akkor hirtelen érzed, ahogy a
combjaid elkezdenek remegni. mert lógsz a levegőben, a lábaid behajlítva,
a bugyid elvágja a vérkeringésedet a combjaidban, a kezed, amely tartja az
ajtót kinyújtva és egy 5 kilós táska a nyakadban. Nagyon szeretnél leülni,
de amikor bejöttél nem volt időd letörölni a vécé deklit és bevonni
papírral. Valószínűleg nem történne semmi, ha leülnél, de anyád szavai
visszhangoznak a fejedben: "sose ülj rá a nyilvános vécékre", ezért úgy
maradsz "a pózban" remegő lábakkal.
De jaj. Egy rossz kalkuláció miatt érzed, ahogy egy vékony sugárban
végigcsurog a pisi a fenekeden, talán a harisnyád is olyan lett!!!
Egy kis szerencsével megúszod, hogy a cipődet ne érje, de hát óriási
koncentrációt igényel megtalálni a helyes "pózt".
OK, próbálod elfelejteni ezt a szerencsétlenséget és inkább elkezded
keresni a wc-papírt, de a k... életbe!!!
Üres, nincs papír (mindig üres)! Ekkor esdekelve könyörögsz, hogy legyen a
táskádban az
hogy megkeresd, el kell engedned az ajtót. Egy pillanatra kételkedsz, hátha
valaki pont akkor nyit majd be, de nincs mit tenni muszáj elengedni.
És persze, hogy amikor elengeded, valaki belöki az ajtót, amit meg kell
fékezned egy erős, gyors és nagyon határozott mozdulattal miközben
kiordítod: FOOOOOOOOGLALT!!! Viszont ekkor megbizonyosodsz, hogy mindenkihez
eljutott ez az információ, aki kint várakozik, ezért az ajtót már
nyugodtan elengedheted, hiszen senki nem fog újra rád törni (ebben mi nők,
nagyon tiszteljük egymást) és végre nyugodtan elkezdheted keresni a
papír zsebkendőt. Szeretnéd mindet felhasználni, de tudod, hogy micsoda
kincset érhet hasonló esetben, ezért elteszel egyet.
Ekkor már számolod a másodperceket, hogy végre kimehess, mert rajtad a
kabát, hiszen nincs akasztó, ömlik rólad a víz, őrjítő, milyen meleg tud
lenni ezekben a pici helyiségekben, ráadásul ebben az erőltetett
testtartásban, amiben még mindig vagy a vádlid már majdnem szétrobbant.
Nem beszélve, hogy rád törték az ajtót, megfojtott a táskád, csorog az
izzadság a halántékodon és a végigcsurgott lábadról.
És tudod, hogy anyukád most nagyon szégyenkezne miattad, ha így látna,
mert az ő feneke sosem ért hozzá egyetlen nyilvános vécéhez sem és hát
valljuk be, "nem tudhatod, milyen betegségeket lehet összeszedni egy ilyen
helyen"... Már teljesen ki vagy merülve, amire felállsz, nem érzed a
lábaidat sem, gyorsan magadra húzod a ruhádat és lehúzod a wc-t.
Ezután átmész a kézmosóba. Minden tiszta víz, nem engedheted el a
táskádat, a válladra helyezed. Nem tudod, hogy működik a csap, olyan sok
fajta szenzoros csap van manapság és addig érintgeted, amíg egy
hajszálvékony hideg vízsugár meg nem jelenik. Gyorsan beszappanozod a
kezed, megmosod egy olyan pózban, mintha a notre-dame-i toronyőr púposa
lennél, hiszen nem szeretnéd, ha lecsúszna a táska a válladról.
A szárítót már nem is használod, hanem gyorsan beletörlöd a gatyádba, mert
ugye nem fogsz egy egész papírzsepit erre áldozni és kimész.
Ha szerencséd van, nem húzol magaddal egy darab papír zsebkendőt a cipődön,
vagy ami még rosszabb nem akadt fent a szoknyád a harisnyádban, amikor
fénysebességgel felrántottad magadra a ruhádat és kivillant a feneked.
Ekkor meglátod a pasidat, aki bement a férfi vécébe, kijött és még egy
újságot is volt ideje olvasgatni, míg rád várt.
"Miért voltál bent ilyen sokáig?" -kérdezi az idióta.
És csak ennyit válaszolsz: "Sokan voltak".
Ez az oka annak, hogy a nők csapatostul mennek mindig a mosdóba,
szolidaritás miatt, mert amíg bent vagy az egyik tartja a táskádat és a
kabátodat, a másik az ajtót és a harmadik beadja a papír zsebkendőt az ajtó
alatt és így sokkal gyorsabb és könnyebb megtartani a "pózt" és a
méltóságodat.
Köszönöm mindazoknak akik, voltatok velem mosdóban és voltatok fogasok
vagy tartottátok az ajtót!!! De ez az email minden olyan férfinak is szól
aki eddig nem értette, miért mennek a nők egyszerre vécére. Íme, a válasz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése